A darabban fellépő „zsidók” az asszimiláció zsákutcákkal szegélyezett csapásain járnak. Gellman arra büszke, hogy fia hivatásos katonának állt, s azt reméli, hogy talán ő lesz az Egyesült Államok első zsidó tábornoka. Gellman olyan zsidó, aki szeretne kilépni a zsidóságból. Hízeleg nyilvánvalóan antiszemita főnökének, megtagadja szegényebb sorsosait, öngyűlöletben kínlódik és mindezért még impotenciával is fizet.

Vázsonyit sohasem szerette Andrássy Katinka. Az ellenszenv kölcsönös volt. Mikor Vázsonyi igazságügyi miniszter lett, esküdözött, hogy „lecsukatom a vörös Katát!”, ha sokat izgágáskodik.

Az amerikai kommunista pártban is lábra kelt a frakciózás.

A legújabb kori antikapitalista populizmusban az IMF az a nagy fallosz, amelyik perverziójában szopatja a szabadságharcos kis népeket.

Élni alighanem könnyebb volt Aczél György korában, mint vele egyazon hideg decemberben meghalni.

„A szociáldemokrata párt kupleráj, a kommunista párt kaszárnya; ha a kettő között kell választanom, a kuplerájt választom.”

A feldúlt városban bolyongó Cécile egymaga bukkan rá a forradalmat igazából irányító zsidó maffiára. „Az ablaknál kaftános lengyel zsidó állt, és derékban mozogva, fontoskodva magyarázott valamit egy angolosan öltözött, beretvált képű fajrokonának… Az asztalon összekötözött csomagokban külföldi papírpénz feküdt.”

A két háború között Magyarországon nappal a lakásán, majd este tizenegy után az igényeknek megfelelően rendelt Silbiger Boriska a jósnő egy kávéházban. Hírét-nevét annak köszönhette, hogy megjósolta az olasz abesszin háborút.

K. Havas Géza, a kor egyik nagy publicistája csüggedten fogalmazott. „Nem óhajtjuk tehát az illetékes tényezőket meggyőzni arról, hogy a sajtó és szellem szabadsága a nemzet örök és feltétlen érdeke. Belenyugszunk, hogy ismét politikusok írják elő, hogyan írjon a magyar író, holott helyesebbnek tartanók, ha inkább az államférfiak egy része próbálna alkalmazkodni a magyar irodalom évszázados értelmi és erkölcsi hagyományaihoz (hogy a nyelvi hagyományokról már ne is beszéljünk.)”

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.”